Az infopénzrendszer megteremti a lehetőséget arra, hogy az emberiség egy magasabb fejlettségi szintre lépjen. A cél az, hogy a maximális egyéni szabadság mellett is létezhessen szabad akaraton alapuló társadalmi kooperáció. Ez abból a felismerésből született, hogy minden amire szükségünk van közösen kell megtermeljük. Minél nagyobb a kooperáció annál nagyobb szinergikus erők szabadulnak fel. Az új társadalomban a legjobb termelési technológiákat az interneten nyilvánosságra hozzák, a konkurencia elől nem kell elrejteni ezeket, bárki hozza járulhat ezek továbbfejlesztéséhez, úgy hogy az újítók honorálva legyenek. Ezáltal a fejlődés felgyorsul, de úgy, hogy a környezetet és az embert negatívan nem károsítja.
Úgy a kapitalizmus, mint a kommunizmus a társadalmi normákat annak érdekében állapította meg, hogy igazságos legyen a rendszer, de tudjuk, hogy ezt az emberek ezt nem igazságosoknak ítélték meg. Úgy a kapitalizmus, mint a kommunizmus ugyanannak az éremnek a két oldala. Mind a kettő kollektivizmus, vagyis az átlagosított és kötelező normarendszer. Úgy a kapitalizmus, mint a kommunizmus a társadalmi normákat annak érdekében állapította meg, hogy igazságos legyen a rendszer, de tudjuk, hogy ezt az emberek ezt nem igazságosoknak ítélték meg. Úgy a kapitalizmus, mint a kommunizmus ugyanannak az éremnek a két oldala. Mind a kettő kollektivizmus, vagyis az átlagosított és kötelező normarendszer.
Ami az emberi természetből következne, az a kooperáció és a szeretet és ebben tud az egyén teljesen megvalósulni. Az új társadalomban a különbség, a normától való eltérés értékelendő, mert csak a különbözőségek között létezik szinergetikus kooperáció.
Az új társadalomban minden tevékenység szabad akaratból történik és a boldogság alapja. Csak örömmel lehet a tevékenységbe lelkesedést bevinni. Ha örömet nem hozó tevékenységre is szükség van, akkor a fejlesztést olyan irányba kell történjen, hogy ez a tevékenység minél jobban helyettesíthető legyen, de az egyén számára ne keletkezzen ebből jövedelembeli hátrány.
Például:
Az autógyártók ma versenyben vannak egymással. Az újításaikat megpróbálják titokban tartani. Ha az autógyártás egy globális gyártási folyamat lenne, akkor a gyártást a legjobban lehetne optimalizálni, mindig a legmodernebb technológiával lehetne gyártani. Egy ilyen példát (Open Source Hardware) a Wikispeeden láthatunk. Ezt nemcsak autókra, hanem bármilyen más gépekre, elektronikai eszközre is lehet alkalmazni.
Az új társadalomban vállalkozási jogi formákra (Kft, Bt, Rt, stb.) nincs szükség, mert mindenki kvázi egyéni vállalkozó. A gyerekekről, betegekről, öregekről gondoskodik a társadalom. Az emberek folyamatosan körös projektekben hálózatot képeznek, amit lelkesedéssel csinálnak.
Az új társadalomnak a legmagasabb célja az egyén boldogsága. Az ilyen társadalom az ember egyéni igényeit (szellemi és egzisztenciális) ki tudja elégíteni és nem szükséges, hogy a különböző embereket társadalmi normák és politikai ideológiák alá bepréselni.
Mivel az egyének között nem bilaterális (kétoldalú) szerződések vannak, hanem az egyén egy nagyobb közösséggel, a egész társadalommal köt szerződést, ezért a kooperációt semmi nem akadályozza meg. Követelés és adósság az emberek között nem létezik, az emberek között nem alakul ki se konfliktus, se konkurencia.
Az új társadalom sikerének a kulcsa a kooperációban rejlő szinergetikus erő. Ha az embereket egy egységes normák és metodikák szerint oktatják és szakmailag így képzik ki, akkor szinergetikus erő nem tud kialakulni. Ha különböző képességek, elméleti, gyakorlati szinten is ötvöződni tudnak, akkor az emberi fejlődésben új lehetőségek bontakozhatnak ki.
Ahogy ezt a mai pszichológia kutatások is igazolták a legjobb teljesítmény nem a jutalmazás növelésével van egyenes arányban, hanem az emberek elégedettségével. Hogy ezt megértsük és az új gondolkodást magunkévá tegyük a társadalmi átmenethez nagy számú tanítókra lesz szükség, akik az embereket ilyen irányú lelki fejlődésében segítséget nyújthatnak.
A munka fogalma, mint a függőségből meghatározott tevékenység, amit csak azért gyakorolunk, mert pénzre van szükségünk teljesen megváltozik.
Minél inkább átvezetődik a jelenlegi rendszer az infopénzzel az új társadalomba, annál jobban nem fogja az embereket a luxuscikkek érdekelni. Az emberek kevésbé fognak ilyeneket vásárolni, mert ha már mindenki számára elérhető, akkor nem lehet vele státuszszimbólumként tüntetni. Ha idővel minden olcsóbb lesz, akkor az emberek számláján felgyülemlik az infopánz, ami azt jelenti, hogy a luxuscikkeket többen megtudják fizetni. Idővel rájövünk arra, hogy nincs is szükségünk arra, ami nem ingyenes. Ahogy a pénzre egyre inkább nem is lesz szükségünk rájövünk, hogy rengeteg terméket csak azért gyártottunk, hogy a pénz szivattyú működhessen.
Az új társadalom megvalósulásának a titka az információs rendszerről alkotott paradigmánk leváltása. Ha mi egy új, humán társadalmat valóban akarunk, akkor ehhez egy új információs és kommunikációs rendszerre van szükségünk. Ahogy az infopénz a pénzrendszerben a paradigmaváltás, úgy más információs rendszerekben is váltás szükséges.
Ma az információs rendszerekben a kommunikáció úgy működik, mint mikor egy virtuális értéket, mint aranyat adunk egymás között tovább. A szabadalmi és szerző jogok, de a tudás egyéb formáját is áruként kezelik. A nulla összegű játékelmélet értelmében, ha valaki megkapja, akkor valaki erről le kellett mondjon. Ezért ebből konkurencia és egymás közti harc keletkezik, aminek sokszor a bíróságon van vége. Az ideális adatbank az lenne, amiben minden egyén megtalálja a saját egyénisége számára legjobb információt.
Sokan megkérdezik, hogy az új rendszerben ki fog dolgozni, ha minden ingyenes lesz? Mi fog történni, ha mindenki Ferrarival akar járni?
Lehet hogy az átmenet alatt a rendszer arra ösztönöz, hogy a mai munkáját feladja, de ez nem baj, mert az értékelő rendszerben olyan faktorok is benne lesznek, mint a munka öröme. A nem szívesen végzett munkát jobban meg kell fizetni. Majd rájövünk, hogy mennyi sok munkát lehet még automatizálni és robotizálni és mennyi termékre nincs is szükségünk. Már ma sem az a probléma a gazdaságban, hogy nem tud eleget termelni, hanem hogy ezért nem kapja meg azt a pénzt, ami az üzleti tervében szerepelt.
Felteszik sokan a kérdést, hogy hogyan lehet egy céget az új rendszerben megfinanszírozni? Cég a mai értelemben nem lesz, mert minden személy vállalkozó. A termelőeszközöket és a nyersanyagokat a Közösségi bank kezeli, a össztársadalom tulajdona. A nyersanyagok a termelésben ingyenesek, mert a közösség tulajdonát képezik. Minden munkafolyamatban az emberi munka van honorálva, így az áru árában ez már nem lesz benne. A z áru ára abból keletkezik, hogy mennyire tudja az igényt a termelési folyamat kielégíteni. Ha nagyobb a kereslet, mint a kinálat, akkor van ár, de ebben az esetben belép az igények teljes kielégítésének a mechanizmusa, akik ebben segítenek, azt a Közösségi bank honorálja.