A pénzteremtésről három elmélet létezik:

1) Pénzközvetítési elmélet: A bankok a meglévő pénzt tovább kölcsönzik. Ezt az egyetemeken tanítják, a legelterjedtebb hipotézis.

2) Aggregátor, vagy multiplikációs elmélet: A pénznek csak egy töredéke van letétbe helyezve és hitelezéssel szaporodik. (Pl a Zeitgeist is ezt állítja).

3) Semmiből teremtett pénz elmélete: Régebb is létezett, de feledésbe merült. Ma a jegybankok is ezt elismerik.

Mind a három elméletnek vannak hírdetői, de empirikus kutatást erről 2014-ig nem végeztek. Az International Review of Financial Analysis (Elsevier kiadó) jelent meg a tudományos kutatás a következő címen: „Can banks individually create money out of nothing? – The theories and the empirical evidence“ , amit Prof. Dr. Richard Werner hozott nyilvánosságra. Werner empirikusan bebizonyította, hogy a bankok a semmiből teremtik a pénzt, mikor hitelt adnak ki. Ezt a Bundesbank is elismerte, információs fűzeteiben ez így van leírva.

A közvélemény úgy tudja, hogy a pénzt a nemzeti bankok bocsájtják ki. A valóságban a forgalomban lévő pénznek csak 2-17%-át (országoktól függően) teremtik a nemzeti bankok. A többi pénz hitelkibocsájtással jön forgalomba és nem más mint a bank és a hiteles adóssága. Hitelezéskor számlapénz keletkezik, könyvelési értelemben mérleghosszabbítás történik. Hiteltörlesztéskor a számlapénz eltűnik, vagyis a bank mérlege megrövidül. Ez hihetetlen, de így van! A törvényes pénz (a PTK értelmében) csupán a papírpénz és érmék szabadna legyenek. A számlapénz a valóságban nem törvényes fizetési eszköz! A számlapénz nemcsak a hitelesek, hanem a bankok adóssága is és ezt a számviteli előírás bizonyítja.

Ebből a fenti tényből az következik, hogy aki ma a pénzét beteszi a bankba, elveszti a tulajdoni jogát efelett. Ez hihetetlennek tűnik, de a banki könyvelésből következik. A banki számlán lévő pénz nem pénz, hanem követelés a törvényes fizetési eszközre. Tehát jogom van követelni, de nem az én tulajdonom, mert a számlapénz nem pozitív érték, hanem csupán KÖVETELÉS!

Egy másik probléma, hogy ha a pénz valóban a betétes tulajdona lenne, akkor a törvény értelmében idegen tulajdont kölcsön adni csak a tulajdonosa beleegyezésével lehetne (PTK ezt is szabályozza). Tehát a bank mindig meg kellene kérdezze a betétest, hogy beleegyezik-e a kölcsönadásba.