A másik nagy problémája ennek a pénzrendszernek, hogy a kamat fizetéséhez szükséges összeget a hitel kibocsájtásakor a bankok nem teremtették meg.

Hogyan könyveli a bank a kamatot?

A bank a kamatot így kontírozza: Tarozik a hiteles, követel a kamathozam: összeg

Ebből az következik, hogy a kamatot a már forgalomban lévő pénzmennyiségből kell fizetni, ami a fizetési eszköz egyre nagyobb szűkösségéhez vezet. Ez az összgazdaságban újabb eladósodáshoz és értelmetlen konkurenciaharchoz vezet. Törvényszerűen így egyes gazdasági részvevők csődöt kell mondjanak, vagy még jobban el kell adósodjanak.

Ahhoz, hogy egy ilyen kamatrendszer működőképes maradhasson, a bankok a beszedett kamatot, a gazdasági részvevők között újra vissza kellene osszák. Így a likviditás megmaradna a rendszerben és nem lenne pénzszűke.

Kritika:
Ezt a versenyt a közgazdasági „szakértők“ „természetes” piacversenynek nevezik. Tehát azok az intézmények, melyek nem vállalkozók, tehát nem termelnek és nincs vevőkörük a kamatot nem tudják kitermelni és egyre jobban el kell adósodjanak, ha a kamatot fizetni akarják. Ezek a gazdasági részvevők nem kell kettős könyvelést vezessenek (állam, egyének), ezért csődeljárás nélkül a hiányt rájuk lehet terhelni. Tehát az eladósodást főképp nem a hozzánemértés okozza, hanem ez a rendszer működésébe van beépítve. A kamatos adósságpénz rendszerében tulajdonképpen képtelenség az adósságot visszafizetni, tehát ezért ebben az esetben rendszerkrízisről és nem gazdasági krízisről kell beszélni!